Sok olyan ember van, aki nagyon kevéssel is gazdaggá tudja tenni a saját és a mások életét.

Japánban idősebb úriemberek egy csoportja rendszeresen összejött, hogy megbeszéljék a híreket, és teázgassanak. Egyik szórakozásuk az volt, hogy igen drága teafajtákat kutassanak fel, hogy azokból újabb ínycsiklandozó keverékeket állítsanak össze.

Amikor a legidősebbre került a sor, hogy megvendégelje a többieket, a legnagyobb ünnepélyességgel szolgálta fel a teát: aranydobozból mérte ki a leveleket. Mindannyian a legnagyobb elragadtatással dicsérték teáját, és tudni szerették volna, hogy milyen különleges kombinációból állította össze ezt a keveréket. Az idős ember mosolyogva így szólt:

- Uraim, a tea, amit Önök oly nagy élvezettel isznak, ugyanaz a tea, amit a parasztjaim isznak a birtokomon. Az élet legfinomabb dolgai egyáltalán nem drágák, és nem is nehéz őket megtalálni."

(Anthony de Mello: A csend szava)

2011. szeptember 11., vasárnap

KFT: Tea






A tea jó dolog,
szépen párolog,
és illatos az illata.
Ha a csésze túl hideg,
könnyen elreped,
és kifolyik a tea.

Pedig azért nagyon kár,
aki okos, kicsit vár,
akkor tölti majd ki,
ha a tea kihűlt már.

Az életem ilyen,
csak megfő hirtelen,
és én iszom meg a levét.
Ha az ember nem figyel,
könnyen félrenyel,
vagy megégeti a kezét.

Pedig minden egyszerű,
a forró tea nagyszerű,
ha nem ázott sokat
a vízben a teafű. Hej!

A tea citromos,
vagy cukros és rumos,
sokan tejjel szeretik.
Ha van hozzá kanál,
ilyen kis teáskanál,
jobbra-balra keverik.

Minden olyan egyszerű,
a forró tea nagyszerű,
ha nem ázott sokat
a vízben a teafű.

Ha! Ha! Ha! Ha! Ha! Ha!


Forráslista:
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/907/kft/tea-zeneszoveg.html
http://www.hatterkepek.hu/download.php?img=125659

Nincsenek megjegyzések: